Az alapdiploma egyre inkább alapkövetelmény a pályakezdésnél, hiszen a világ országaiban az ipari alapú gazdaságot fokozatosan felváltja a tudás alapú berendezkedés. Alapdiplomát szinte bármilyen tudományterületen szerezhetünk. Az alapképzéses szakok közül néhány csupán a közelmúltban jött létre. Ilyen például az információs technológia, röviden informatika. Az alapdiploma kiindulási pontként szolgálhat azoknak a hallgatóknak, akik olyan területen szeretnének elhelyezkedni, melynek feltétele a mesterdiploma. Ilyen többek között a tanácsadói vagy a kutatói pálya. A világszerte működő több ezer főiskola és egyetem képzései közül bárki megtalálhatja a leginkább neki valót.
Számos különböző típusú főiskola és egyéb felsőoktatási intézmény létezik világszerte. Bár egyes intézmények mindhárom egyetemi fokozatban kínálnak diplomákat (alap, mester, PhD), mások kizárólag az alapképzésekre specializálódtak. A hallgatók eldönthetik, melyik típusú intézmény elégíti ki leginkább az igényeiket. Az egyetemek általában a legszélesebb körű tanulmányi lehetőségeket biztosítják a hallgatóik számára. Ezzel szemben a főiskolák gyakran specializált szakokat, családiasabb környezetet és ezáltal személyre szabott tanulási feltételeket kínálnak. Bár a részletek országonként eltérhetnek, a hallgatók alapvetően az alábbi felsőoktatási intézmények közül válogathatnak:
- Kutatóegyetemek, melyek minden szinten és számos tudományágban kínálnak képzéseket
- Üzleti iskolák, melyek az olyan üzleti témájú diplomákra fektetik a hangsúlyt, mint például a pénzügy, a számvitel vagy a marketing
- Műszaki intézmények, amelyek a természettudományi, műszaki, mérnöki és matematikai diplomákra helyezik a hangsúlyt
- Művészeti intézmények, amelyek olyan művészeti diplomákat és szakmákat kínálnak, mint a fotográfia, a festészet és a színház
- A pedagógiai karok az általános- és középiskolás tanítók és tanárok képzésvel foglalkoznak
Az alapdiploma iránt érdeklődő hallgatóknak érdemes megfontolnia a külföldi továbbtanulás lehetőségét. Különösen abban az esetben, ha olyan specifikus tudományággal szeretnének foglalkozni, mint a nyelvek vagy a regionális tanulmányok. A továbbtanuló diákok mobilitása figyelemreméltó, évente mintegy négy millió hallgató tanul külföldön. Az UNESCO Statisztikai Hivatala szerint (UIS) a világ nyolc országának több hallgatója tanul külföldön, mint belföldön. Ezek az országok többek között Bermuda, Liechtenstein és Luxemburg. A külföldön tanuló hallgatók egynegyede kelet-ázsiai vagy a csendes-óceáni térségből származik, mintegy 15%-uk Észak-Amerikából vagy Európából érkezik. A nemzetközi diákság 30%-a az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban tanul. Ezt követik a sorban Ausztrália (8%), Franciaország (7%) és Németország (6%).
A diákok többek között az alábbi okokból választják a külföldi alapképzést:
- A szakok és tudományágak széles választéka, melynek hála mindenki megtalálhatja az igényeinek és tanulási szokásainak legmegfelelőbb képzést.
- Egy új nyelv elsajátításának lehetősége, mely egyben kapcsolódási pont azokkal az országokkal, ahol beszélik az adott nyelvet. Vegyünk egy példát: A legideálisabb helyszín a kínai nyelv és kultúra megismeréséhez minden kétséget kizáróan Kína.
- Egy új kultúra felfedezése. A karrierjüket külföldön vagy nemzetközi vállalatoknál tervező hallgatók értékes tapasztalatokkal gazdagodhatnak egy másik kultúrában. A külföldön tanuló hallgatók nemzetközi barátokra, és életre szóló kapcsolatokra tehetnek szert.
- Javuló nyelvi készségek, amennyiben a célország nyelve eltér a hallgató anyanyelvétől.
Az alapdiplomát választó hallgatóknak érdemes megfontolnia az alábbi szempontokat, amikor eldöntik, hogy hazai vagy külföldi intézményben folytassák-e tanulmányaikat:
- A képzés ára, beleértve a mindennapi kiadásokat. Ha ingyenes az oktatás vagy az alacsony a tandíj, a magas megélhetési és utazási költségek jelenthetnek anyagi terhet. Azonban általában sok ösztöndíj lehetőség várja a hallgatókat otthon és a tanulmányok helyszínén is. Ezek az ösztöndíjprogramok a tandíjon túl gyakran a megélhetési és egyéb költségeket is fedezik.
- Szükséges nyelvtudás. Az alapképzések jelentős része a célország nyelvén zajlik. Azoknak a diákoknak, akik még nem beszélik folyékonyan az oktatás nyelvét, minimum egy évet kell töltetniük a nyelv elsajátításával, mielőtt megkezdenék a tanulmányaikat. Az olyan széles körben beszélt nyelveket, mint az angol, a spanyol vagy a francia a hallgató valószínűleg a hazájában is elsajátíthatja, de az olyan kevésbé elterjedt nyelveket, mint például a szerb célszerű az adott országban megtanulni. Sok diák a széles körben beszélt nyelveket is úgy tudja a legjobban megtanulni, ha elmerül a célország nyelvi környezetében.
- A képzés típusa: nappali vagy részidős. A legtöbb nemzetközi diák, különös tekintettel a fiatal, alapképzésre járó egyetemistákra nappali képzésen végzi a tanulmányait. Ezzel szemben a már külföldön dolgozó hallgatók részidős képzési formában is folytathatják tanulmányaikat, hiszen elsősorban munkavállalóként vannak jelen az adott országban.
- A családos hallgatók esetében a tanulmányok családtagokra gyakorolt hatása: A családtagoknak is szüksége lehet nyelvtudásra, esetenént fel kell függeszteniük tanulmányaikat, vagy fel kell adniuk a karrierjüket.
Szánj rá egy kis időt, és nézz szét a világ egyetemein kínált alapképzések között! Ha már tudod, mit keresel, kattints közvetlenül az országra vagy a választott képzésre! Ha még nem döntöttél, akkor itt utánanézhetsz, milyen alapképzések várnak világszerte.
